Hamarabb halunk meg, mint hinnénk

Az 1993-as mélypont óta ugyan mérséklődik a halálozások száma Magyarországon, 2015-ben megtorpant ez a folyamat. Több mint 20 év után ismét csökkent a magyarok várható élettartama. A halálozási többlet elsősorban a nőket érintette, akik ugyan hosszabb életre számíthatnak, mint a férfiak, ám halálozási mutatóik az utóbbi években kedvezőtlenül alakultak. Emögött a nemek megváltozott szerepe is állhat - mutat rá a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványa, amely az 1990 és 2015 közötti halálozási statisztikákat vizsgálja.
A halálozási mélypont 1993-ban volt, több mint 150 ezer magyar hunyt el. Az ezt követő két évtizedben 16 százalékkal esett vissza a halálozások éves száma. Magyarországon még soha nem volt olyan magas a születéskor várható élettartam, mint 2014-ben (75,6 év). Ezt a javuló tendenciát törte meg a tavalyi év, amikor egy év leforgása alatt 0,2 évvel rövidültek a magyar népesség várható életkilátásai, és a halálozások száma közel 5400-zal volt több, mint 2014-ben - írja a Magyar Nemzet.

Nem csak Magyarországon történt ez így, kevés kivétellel Európa összes országában jelentősen többen haltak meg 2015-ben. A jelenség hátterében az influenzajárvány játszhatott közre, a legnagyobb halálozási többlet ugyanis februárban volt, amikor a járvány tetőzött. A „többlet” legnagyobb részét a 80 év feletti nők adták, vagyis az ő halálukat okozhatta leginkább a vírus szövődménye, területileg pedig Komárom-Esztergom és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből adódott arányait tekintve a legtöbb halálozás.

A kutatók nemenként is megvizsgálták az adatokat. Magyarországon évtizedek óta mindig több férfi vesztette életét, mint nő. A fordulópont 2010-ben volt, ez volt az első év, amikor fordult a kocka, és több nő hunyt el, mint férfi. Ennek főbb okai a férfihalandóság nagymértékű javulása és a női népesség jelentősen idősebb korösszetétele.

Bár az elmúlt 25 év adatai alapján a nemek közötti halandósági különbségek a kiegyenlítődés irányába mutatnak, hiszen a nők már nem 8,6, hanem csak 6,5 évvel számíthatnak hosszabb életre egy férfinál, de még mindig közel 60 százalékkal magasabb a férfiak halálozása a nőkénél. 2015-ben a nők születéskor várható élettartama 78,6, míg a férfiaké 72,1 év volt. A kutatók rámutatnak arra is, hogy a közeledés főként a férfiak halandóságának visszaeséséből fakadt. A gyengébb nem halandóságának mérséklődése ugyanis veszélyesen lelassult, ami egyértelműen a nők veszélyeztetettségének növekedésére hívja fel a figyelmet. Mindez indokolttá teszi a változóban lévő nemi szerepek további vizsgálatát – teszik hozzá.

A KSH azt is vizsgálja, milyen életkorban halnak meg az emberek leggyakrabban, és mi okozza a halálukat. A XX. század folyamán a csecsemőhalandóság mértéke meredeken csökkent. 1990-ben Magyarországon 1863 egy éven aluli gyermek vesztette életét. Huszonöt év leforgása alatt az esetszám 400 alá esett vissza.

A 40–59 éves korcsoportba tartozó magyar férfiak halálozása viszont továbbra is kiugróan magas, és a 60–79 év közötti férfiak helyzete is nagyon kedvezőtlen. A férfiak esetében több mint minden második elhunyt ebbe a csoportba tartozik, miközben népességarányuk csupán 18 százalék. Ezzel ellentétben a 60–79 éves nők halálozási mutatója jelentősen csökkent az összhalálozáshoz képest, miközben a népességen belüli arányuk emelkedett. A halandósági viszonyok javításának jelentős tartalékai tehát továbbra is a középkorú és az annál idősebb népességben találhatók.

A középkorú magyar lakosság halandósági viszonyai jól jellemezhetők a 40 éves korban várható élettartammal, ugyanis ebben a mutatóban már nem jelentkezik a csecsemő-, gyermek- és a fiatalkori halandóság csökkenésének hatása. 1990 és 2014 között a 40 éves férfiak életkilátásai 5,6 évvel javultak, míg a nők 3,8 évvel remélhettek hosszabb életet. 2015-re azonban a halálozási többletnek tulajdoníthatóan az erősebbik nem élettartama stagnált, a hölgyeké viszont 0,3 életévvel esett vissza egy év leforgása alatt.

Népegészségügyi szempontból nemcsak az elhunyt életkora fontos kérdés, hanem az is, hogy miért halt meg. Az adatok szerint majdnem minden második elhunyt a keringési rendszer és minden negyedik daganatos betegség miatt vesztette életét. Ám míg az elmúlt 25 évben mindkét nem esetében közel 40 százalékkal csökkent a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás aránya, addig a daganat miatti halál a kilencvenes évek közepéig emelkedett, és csak ezután kezdett mérséklődni, ráadásul a nők rosszindulatú tumoros halandósága 2005 óta stagnál.

A különböző halálokok aránya nagymértékben eltér az egyes korosztályokban. Míg a fiatal férfiakat közel ugyanolyan mértékben sújtják a keringési rendszer és a daganatos megbetegedések által okozott korai halálozások (28, illetve 29 százalék), addig a nőket közel kétszer nagyobb arányban fenyegeti a daganat okozta, mint a keringési eredetű mortalitás (40, illetve 21 százalék), vagyis a nők idő előtti halálozásáért legnagyobb mértékben a rákos megbetegedések a felelősek. A korai halálozások harmadik legjelentősebb főcsoportját mindkét nem esetében az erőszakos okok alkotják (gyilkosság, öngyilkosság), amelyek a férfiakat közel kétszer nagyobb mértékben érintik, mint a nőket (17, illetve 9 százalék).

Az iskolai végzettség szoros összefüggést mutat az egészségi állapottal: minél iskolázottabb valaki, annál hosszabb életre számíthat. Ennek a hátterében többek között a jövedelmi különbségek, valamint az eltérő életmódbeli és környezeti tényezők állnak. Magyarországon 2013-ban az alapfokú végzettségű férfiak számíthattak a legrövidebb életre, összesen 65,3 évre, míg a diplomával rendelkezők közel 12 évvel hosszabb életet remélhettek. A nők hosszabb várható élettartama itt is megmutatkozik: egy nyolc osztályt végzett nő több mint 10 évvel remélhet hosszabb életet, mint hasonló végzettségű férfitársa. A magyar népességben a diplomával rendelkező nők várható élettartama a legmagasabb: 81,3 év. A legnagyobb különbség a várható élettartamban az iskolázatlan férfiak és a magasan képzett nők között van: egy alapfokú képzettségű férfi 16 évvel számíthat rövidebb életre, mint egy diplomás nő. 2007 óta a legalacsonyabb iskolai végzettségű férfiak életkilátásai emelkedtek a legnagyobb mértékben, összesen 3,6 évvel, vagyis csökken a különbség.

2014-ben a nők várható élettartama a régió országai közül Ausztriában, Csehországban és Lengyelországban meghaladta a nyolcvan évet, míg Magyarországon, Romániában és Bulgáriában alatta maradt. A magyar nők 79,4 évet remélhettek születésükkor, ami 1990-hez képest 7,6 százalékos emelkedés. A magyar férfiak életkilátásai 5,8, a nőké 4,2 évvel rövidebbek az EU 28 tagállamának átlagánál.

Megosztás a Google Pluson

0 megjegyzés: