Figyelem! Döntöttek Magyarországon! Elképesztő nyugdíjemelés jön!

Egy kormányhatározat szerint megemelik a 20. századi diktatúrák áldozatainak juttatását.
A Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent kormányhatározat szerint a 20. századi diktatúrák áldozatainak járó kárpótlási célú nyugdíj-kiegészítéseket és juttatásokat szabályozó jogszabályok alapján járó politikai rehabilitációs nyugdíj-kiegészítések emeléséről döntött a kormány.
Ennek nyomán jövő januártól a 2016. novemberében folyósított összeg hatvan százalékával emelik a juttatásokat. Majd 2018 januártól további negyven százalékkal emelik a juttatások összegét.
Saját jogon pótlékra jogosult az a személy, aki
a) magyar állampolgár, és
b) 1956-os Emlékéremmel, 1956-os Emléklappal, Nemzeti Ellenállásért Emléklappal vagy Szabad Magyarországért Emléklappal (a továbbiakban együtt: kitüntetés) rendelkezik, továbbá
c) a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, illetve nyugellátásban részesül, vagy munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján legfeljebb 50%-os mértékű (a továbbiakban együtt: megváltozott munkaképességű), és
ca) nyugellátása, illetve rendszeres pénzbeli ellátása együtt a 186.250 Ft-ot nem éri el, vagy
cb) nyugellátásban, illetve rendszeres pénzbeli ellátásban nem részesül, és keresőtevékenységből származó jövedelemmel sem rendelkezik, vagy
cc) nyugellátásban nem részesül, és rendszeres pénzbeli ellátása a 186.250 Ft-ot nem éri el.
A jogosultság szempontjából a nyugdíj fogalma
A pótlék megállapításánál nyugellátásnak minősül:
  • öregségi nyugdíj,
  • özvegyi nyugdíj (az ideiglenes özvegyi nyugdíj kivételével),
  • árvaellátás [az 1997. évi LXXXI. törvény  55. § (1) bekezdés utolsó mondatában szabályozott formában],
  • szülői nyugdíj,
  • hozzátartozói baleseti nyugellátás,
  • öregségi járadék,
  • munkaképtelenségi járadék,
  • özvegyi járadék,
  • növelt összegű öregségi járadék,
  • növelt összegű munkaképtelenségi járadék,
  • növelt összegű özvegyi járadék,
  • utóbb igénylő házastárs öregségi járadéka,
  • utóbb igénylő házastárs munkaképtelenségi járadéka,
  • korhatár előtti ellátás,
  • szolgálati járandóság,
  • táncművészeti életjáradék,
  • átmeneti bányászjáradék,
  • Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátások
 A jogosultság szempontjából a rendszeres pénzellátás fogalma
A pótlék megállapításakor rendszeres pénzellátásnak minősül:
  • központi szociális segély,
  • vakok személyi járadéka,
  • rokkantsági járadék,
  • rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás
  • bányászok egészségkárosodási járadéka,
  • az egyes, személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelés összege, továbbá az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvény alapján megszüntetett nyugdíj-kiegészítés helyébe lépett pótlék (politikai rehabilitációs ellátások),
  • hadigondozotti pénzellátások,
  • kitüntetésekhez, címekhez kötött pótlékok, kiegészítések,
  • tudományos fokozatok után járó nyugdíj-kiegészítések,
  • nemzeti gondozási díj.
A jogosultságot kizáró feltétel: a kereső tevékenységből származó jövedelem
A pótlék megállapításánál kereső tevékenységből származó jövedelemnek kell tekinteni azt a pénzbeli juttatást, amelyet az arra jogosult a személyes munkavégzése alapján kapott. A jövedelem meghatározása nincs értékhatárhoz kötve, ezért ha a kérelmező ilyen címen bármilyen összegű jövedelemmel rendelkezik, akkor részére a pótlék az egyéb feltételek fennállása esetén sem állapítható meg. A keresőtevékenységből származó jövedelmet csak abban az esetben kell figyelembe venni, ha nyugdíjban, illetőleg rendszeres szociális ellátásban nem részesül az igénylő.
A saját jogon járó pótlék összege
A jogosultság fennállása esetén pótlékként azt az összeget kell megállapítani, amely a pótlék szempontjából figyelembe vehető ellátás összegét 186.250 Ft-ra kiegészíti.  A pótlék összege 500,- Ft-nál kevesebb nem lehet.
Az 1956-os Emlékérem és Emléklap, valamint a Nemzeti Ellenállásért Emléklap alapján benyújtott kérelem eseten a pótlék összegének meghatározásánál, a kérelmezőt 1995. XII. hóban megillető ellátás összege az irányadó.
Szabad Magyarországért Emléklap alapján benyújtott kérelem esetén a pótlék összegének meghatározásánál a kérelmezőt 1999. december hónapban megillető ellátás összege az irányadó.
Ha a pótlékra való jogosultság 1996. január 1-jét követően, illetőleg a Szabad Magyarországért Emléklap esetén 2000. január 1-jét követően keletkezett, akkor a pótlék megállapítása szempontjából a jogosultság keletkezésének időpontjában érvényes összeghatárt kell figyelembe venni.
Abban az esetben, ha a kitüntetésben részesülő a pótlék megállapítására vonatkozó jogosultsági feltételekkel rendelkezik és nyugdíjban, rendszeres pénzellátásban nem részesül, illetve keresőtevékenységből származó jövedelemmel sem rendelkezik, akkor pótlék címén havi 186.250 Ft-ot kell megállapítani.
A meghatározott összeghatárt és pótlékot 2015. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-ban foglaltak szerint kell emelni.
A folyósított pótlékot a megemelt összeghatároknak megfelelően kell emelni.
II.
A pótlék megállapítására vonatkozó igénybejelentés
A pótlékra való jogosultság elbírálása, külön kérelem nélkül hivatalból történik, kivéve ha a kitüntetést posztumusz adományozzák. Ebben az esetben az adományozásról szóló értesítéssel együtt egyedi igénybejelentés alapján történik a hátramaradt hozzátartozók vonatkozásában a pótlékra való jogosultság elbírálása. Ugyancsak kérelem alapján történik az özvegy részére egy éves időtartamra megállapított pótlék megszűnését követően bekövetkezett ismételt jogosultság elbírálása.
A pótlékot a jogosult csak egy jogcímen veheti igénybe.
A pótlék megállapítása és folyósítása az igénylő nyugellátását, illetve rendszeres szociális ellátását folyósító szerv feladata. A pótlékkal összefüggő igényelbírálást követően, az igénylő határozatban értesül a döntésről.
Ha a pótlék megállapítását az egyéb jogosultsági feltétellel rendelkező személy egészségi állapotára hivatkozással igényli, akkor a munkaképesség-csökkenés mértékét a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező első fokú rehabilitációs hatósággal igazoltatnia kell. A legalább 67 %-ot elérő munkaképesség-csökkenésről vagy 50 % mértékben elszenvedett egészség-károsodásról szóló igazolást az ONYF Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának kell megküldeni.
A pótlék összegét a jogosultsági feltételek bekövetkezésének időpontjától- legkorábban 1996. január 1-jétől, illetőleg a Szabad Magyarországért Emléklap alapján járó pótlék vonatkozásában legkorábban 2000. január 1-jétől lehetett megállapítani, illetve visszamenőleges hatállyal folyósítani.
Abban az esetben, ha a kérelmező a jogosultsághoz szükséges elismerésben nem részesült, de kérelmében az 1956-os eseményekben történő részvételére hivatkozva igényli a pótlék megállapítását, akkor közvetlenül a Miniszterelnökséghez fordulhat. A pótlékot ilyen esetben az egyéb jogosultsági feltételek fennállása mellett akkor lehet megállapítani, ha kérelme alapján az igénylő utóbb kitüntetésben részesült. A pótlék legkorábban attól a hónaptól állapítható meg, amelyben az igénylő részére a kitüntetést adományozták és rendelkezik az egyéb jogosultsági feltételekkel.
BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG:
A pótlékban részesülő a jogosultság feltételeit érintő tények, körülmények megváltozásáról köteles 15 napon belül a folyósítási törzsszámra hivatkozással a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot értesíteni.
Jogszabályok:
Megosztás a Google Pluson

0 megjegyzés: