Breaking News

Orbán Balázs: A nemzetközi szabályozás katalizálja az illegális bevándorlást

A szakértő az Alapjogokért Központ rendezvényén nyilatkozott
A hatályos nemzetközi menekültügyi szabályozás katalizálja az illegális bevándorlást - hangsúlyozta az Alapjogokért Központ új kiadványának keddi bemutatóján Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet főigazgatója.

Az érkezők számának csökkentése "nem lehetséges a háromszintű jogi szabályozás paradigmatikus megváltoztatása nélkül" - mondta a nemzetközi jogi, az uniós és a magyar szabályozásra utalva. A legnagyobb tömeget kibocsátó állam adatai szerint az onnan érkezők úgy látják, elvben megvan ugyan az esélyük, hogy legálisan Európába jussanak, de esetükben a legkisebb a beutazási kérelmek aránya és a legnagyobb az elutasítás valószínűsége - ismertette. 

Az Európai Unióban menedéket kérők "jogtudatossági szintje rendkívül alacsony", sokan közülük úgy érzik, nincs is lehetőségük szabályosan, vízummal belépni; vagy azért, mert messze van tőlük az első külképviselet, vagy azért, mert drágának vagy a gazdagok kiváltságának tartják a beutazási engedélyt - jegyezte meg az Ésszel az ésszerűtlenségben - aktuális társadalmi problémák viselkedési közgazdaságtani megközelítésben című kötet bemutatóján.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója arról beszélt: a közel háromszáz oldalas kötetben olvasható tanulmányok nem az embert végletekig racionálisnak láttató neoklasszikus felfogásban, hanem a gyarlóságokat, esendőségeket, befolyásoltságokat is figyelembe vevő viselkedési közgazdaságtani megközelítésben vizsgálják korunk eseményeit.

Balog Ádám, az MKB Bank vezérigazgatója felszólalásában azt emelte ki, ki-ki más-más tudományterületből kiindulva, így a többiektől eltérő úton vizsgálja, mi az ésszerű döntés, ami helyén is való addig, amíg az egyik szempont ki nem szorítja a többit a mérlegelésből.

Mint mondta, üzleti döntéshozataluk során rendszeresen veszik végig minden érintett szakterület szempontjait, majd ezeket összegezve hozzák meg döntéseiket.

Klaus Mathis, a Luzerni Egyetem professzora előadásában azt hangsúlyozta: egészséges arányban kell elegyíteni az ösztönös és a gondolkodáson alapuló reakciókat, amelyeket számos külső tényező, így a médiakörnyezet vagy a rendelkezésre álló adatok minősége is meghatároz.

Deli Gergely, a Széchenyi István Egyetem docense arra hívta fel a figyelmet, hogy a viselkedésalapú szempontok már az óriási méretű árukereskedelmet kiszolgáló római jogban is helyet kaptak, így kerültek át a kontinentális rendszerbe, amihez Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója azt tette hozzá: a közgazdaság minden aspektusa mögött alkotmányjogi megfontolások húzódnak meg.

Arról beszélt, a rendszerváltás értéksemleges alkotmánya mindent a piac "láthatatlan kezére" hagyott, ennek passzusait pedig később az Alkotmánybíróság töltötte meg tartalommal. Ugyanakkor a most hatályos alaptörvény "a valós ember, a hétköznapi ember, a teremtett ember" életviszonyainak szabályozására vállalkozott, és ehhez "igyekszik egyfajta iránytűt adni".

Kovács Sándor Péter ügyvéd a fogyasztóvédelmi szempontokat elemezve arról beszélt: a hazai lakosság két százaléka van kiemelkedő pénzügyi ismeretek birtokában, egyharmadra tehető azok tábora, akiknek "hiába próbálunk információt adni, nem lesz rá hatással", és így akár irracionális terheket vállal, ezért a szabályozás és a tájékoztatás csak egyszerre érhet célt a lakosságnál.

Vértesy László, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense a fejlett és a fejlődő államok demográfiai mutatóit elemezve azt mondta: előbbiekben költségként, utóbbiakban forrásként tekintenek a gyermekre, ez magyarázza, hogy keleten vagy Afrikában hat-nyolc gyermeket is szül egy nő, míg nyugaton ez az átlagmutató a kettőt sem éri el.

Nincsenek megjegyzések