A Quaestor-botránytól a balmazújvárosi hulladéktárolóig

A Quaestor-botrányról, az agrártámogatásokról, a női esélyegyenlőségről és a balmazújvárosi hulladéktárolóról volt szó a kérdések között kedden az Országgyűlésben.


MSZP: hogyan kerülhetett 10 milliárdnyi közpénz a Quaestorhoz?

A szocialista Burány Sándor azt kérdezte: hogyan kerülhetett 10 milliárdos nagyságrendű közpénz a Quasterhoz? A képviselő felidézte, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház vagyona egy szerződés alapján ide került, azt azonban nem tudni, pontosan mekkora ez az összeg. A költségvetési adatok szerint legalább három, de akár hatmilliárd forintot is Tarsoly Csabának adhattak, és emellett a külügyi tárca mintegy négymilliárdnyi államkötvénye is érintett. Azt kérdezte, milyen megfontolásból bíztak offshore-hátterű magáncégre közpénzt, mit nyertek ezzel, mert Magyarország csak vesztett. Mekkora közvagyon és milyen vezetői döntés alapján került a Quasterhoz? Kit terhel a felelősség azért, hogy a 300 millió forintnyi kamatot a külügyi tárca elveszítette, ezzel az országot károsítva - sorolta kérdéseit.

Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, csodálkozik, hogy a Buda Cash-ről egy szó sem esik, biztos nem azért, mert ott a szocialista pártnak kiváló kapcsolatai lehettek, hanem azért, mert a károsultak 97-98 százalékát automatikusan kártalanították. 

Reményeik szerint a Quaestor-ügyletekben érintett mintegy 32 ezer befektetőből 22 ezer kisbefektető a Befektető-védelmi Alap (Beva) döntésének megfelelően megkapja azt az összeget, amivel "kockáztatott" és amiben kárt szenvedett. Hozzátette: egyetlen jelentős tétel van a kockáztatás szempontjából, az Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 17 milliárdos kölcsöne. Nagy érdeklődéssel várja, hogy a képviselő a gazdasági bizottság vizsgálóbizottságában, Erős Jánosnak, az MFB egykori vezetőjének felteszi a kérdést, miért adott Tarsoly Csabának 17 milliárd forintot - mondta.


A Jobbik az agrártámogatásokról

Magyar Zoltán (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy bár még az előző ciklus agrártámogatásaival is tartoznak, ugyanakkor már az új uniós ciklus támogatásaival is problémák vannak. A zöldítés következtében az őszi vetést sok helyen ki kell szántani, ugyanis az új szabályok értelmében többet kell teljesíteni ugyanazért az összegért a gazdálkodóknak. 

Azt kérdezte: a szaktárca miért nem tájékoztatott időben?

Nagy István államtitkár úgy fogalmazott válaszában: "nem, nem és nem". A képviselőnek a kérdése is olyan félrevezető, amit határozottan vissza kell utasítani - jelentette ki. Az érintett gazdák az őszi betakarítás után másodvetéssel is meg tudnak felelni a feltételeknek - rögzítette, hozzátéve: egy gazdálkodónak sem kell kiszántani egyetlen hektárt sem.


LMP a női esélyegyenlőségről

Schmuck Erzsébet (LMP) arról beszélt, hogy a kormány szembeállítja a családpolitikát a női nemi esélyegyenlőség kérdésével. Teljesen elzárkóznak még a szóhasználattól is, az intézményrendszer az elmúlt években leépült, az Egyenlő Bánásmód Hatóságot legyengítették, a nemzetközi egyezményekben foglalt vállalások nem teljesülnek - sorolta. Azt kérdezte: mikor és hogyan akarja a nemek egyenlősége terén vállalt kötelezettségeit a kormány teljesíteni?

Rétvári Bence államtitkár közölte: a kapcsolati erőszak mint tényállás bekerült a Btk-ba, ezt 20-25 éve más kormányok bár megtehették volna, mégsem tették. Kitért arra is, hogy 2012 februárjában emberi jogi munkacsoport alakult, amely évente többször ülésezik és ennek nőjogi tematikus munkacsoportja is működik. A fenti kérdéseket folyamatosan napirenden tartják, a Btk. módosítását is itt vitatták meg.


A Fidesz a balmazújvárosi hulladéktároló felszámolásáról

Tiba István (Fidesz) arról érdeklődött, mikorra számolják fel a balmazújvárosi veszélyes hulladéktárolót, milyen módon végzik a felszámolást és a kármentesítést. A tárolóban a környezetvédelmi előírásoknak nem megfelelő a tárolás, ezáltal számos veszélyes hulladék kerülhet a földbe, és a talajvízbe. A telep közelében pedig a lakott terület mellett állattartó és mezőgazdasági terület is található - jegyezte meg. 

Nagy István államtitkár közölte: március 18-ai döntésével a kormány 400 milliót biztosított a elszámolásra, amely még idén megtörténhet. A hátrahagyott környezeti károk felszámolhatók lesznek, és megelőzhetővé válik egy fenyegető környezeti katasztrófa is - jelezte. Hozzátette: a forrás felhasználáshoz nyílt közbeszerzést kell lefolytatni, aminek várható ideje 3-4 hónap. A nyertes első ütemben valamennyi hordót előkészíti, ha kell, átcsomagolja és a veszélyes hulladékot ártalmatlanításra elszállítja. A fő cél, az ott élők biztonságának megőrzése - jelezte. 


MSZP: a brókerbotrány aláássa a pénzügyi szektorral kapcsolatos bizalmat

Tóth Csaba (MSZP) szintén a brókerbotrányból beszélt, amely szerinte aláássa a pénzügyi szektorral és felügyelettel kapcsolatos közbizalmat is. Az egyes tárcák és háttércégeik jelentős készpénzt és értékpapírt tartottak a Quaestornál - mondta, és felidézte: a kormányfő egy hete még nem tudta megmondani, pontosan mekkora közvagyont kezelhetett a cégcsoport. Joggal merül fel a kérdés, milyen megfontolásból bízták a közpénzt a cégcsoportra, kinek milyen rendszeres előnye volt az üzletkötésekből? - firtatta.

Lázár János közölte: 2002 és 2010 között 300 milliárd közpénz bíztak brókercégekre, ebből 4,8 milliárd jutott a Quasterhoz. Arra bíztatta a képviselőt, hogy nézzen utána, miért kellett ennyi közpénzt brókerekre bízni állami pénzügyi műveletekre. Önök kockáztattak, ugyanakkor a külügyi tárca az állampapírokat visszakapta, s kamat azért nem jár, mert egyoldalúan mondta fel a szerződést. A nagybefektetők sorsáról a kárvallottaknak, a kormánynak, a nemzeti banknak és minden érintettnek - így a Quaestornak is - közösen kell döntenie, és a felelősséget viselnie - fogalmazott.

Forrás: MTI
Megosztás a Google Pluson

0 megjegyzés:

Powered by Jasper Roberts - Blog